NORDMANNIANA

Nordmann fenyő:

 A nordmann fenyő, latin nevén abies nordmanniana.  Több fajtája létezik, de mi igazán eladás szempontjából kettőt különböztetünk meg, az úgynevezett jegenyés ( abies alba ) és a dán nordmann fenyőt ( abies nordmanniana ). A dán nordmann fenyőnek ugyanakkora ágrészén kétszer, háromszor annyi tűlevél található mint a jegenye nordmannak, és sokkal hosszabbak is.

A többi fenyőhöz hasonlóan északon elterjedtebb, egyes fajai Eurázsiában, mások Észak-Amerikában élnek.

A nordmann fenyő kedvező feltételek mellett hatalmasra is megnőhet magassága kifejlett formajában elérheti az akár 50-60 méteres magasságot is.

Jó nedvességtűrő és bírja a páratartalmat. Törzse pirosas barna, kérge kissé barázdált.

A nordmann fenyőnek, mivel karógyökere van és lejjebb nyúlik a talajban, jobban is bírja a szárazságot.

A nordmann fenyő: Romániában:  Nordmann brad

                                Szlovákiában: Nordmann jedľa

                                Csehül:           Nordmann jedle

                             Németül:        Nordmanntanne

                             Oroszul:          Nordmann ель

                             Szerbül:          Нордманн Јела

                             Horvátul:        Kavkaske jele

                             Hollandul:      Nordmann spar

Luc fenyő:

A lucfenyő, latin nevén picea abies a fenyőfélék egy csoportja. Körülbelül 35-36 örökzöl fafaj tartozik ide. A mérsékelt és sarkvidéki éghajlat északi részén találhatóak meg. Ezek a fenyők hatalmasra megnőhetnek, a kifejlett példányok elérhetik az akár 95 méteres magasságot.

Tudósok Nyugat-Svédország hegységeiben rábukkantak közönséges lucfenyők egy klónból álló kolóniájára, aminek életkora 9550 évével a világ legöregebb élő fakolóniái közé tartozik (a gyökerekből képes újra és újra kihajtani, a legidősebb gyökerek életkora volt 9550 év a radiokarbon kormeghatározás szerint).
A tülevelei általában négyélűek és szórt állásuak. A tobozpikkelyei vékonyak, nem lehullók.

Az ágakon spirális elrendezésben egyenként nőnek.

A lucfenyő általában sokkal gyorsabban nő mint az ezüst és a nordmann fenyő.

Ennek ellenére annyian nem viszik a lucfenyőt.

Régen a hagyományos karácsonyfa a lucfenyő volt, és ma is sokan ezt tekintik a karácsony fájának. A lucfenyő Romániában:   Molid

                                 Szlovákiában: Smrek

                                 Csehül:           Smrk

                                 Németül:         Fichte

                                 Oroszul:          Ель

                                 Szerbül:          Јела

                                 Horvátul:        Smreka

                                 Hollandul:      Sparren

Ezüst fenyő:

Az ezüstfenyő, latin nevén picea pungens a fenyőfélék családjába, ezen belül a lucfenyő nemzetiségébe tartozó fafaj.

Parkokba, kertekbe díszfaként telepítik, de kékeszöld vastag, viaszos tűlevelű változatát karácsonyfának termesztik ezüstfenyő néven.

Az ezüstfenyő középméretű örökzöld fa ami kifejlett formájában 25-30 méteresre nagy ritkán 46 méter magasra nő meg.

Az ezüstfenyő színe lehet zöldes, zöldeskékes és kék. A tűlevelek körkörösen a csúcson csomóban helyezkedik el. Kérge barnásvöröses és pikkelyekben hámlik.

Ha ültetni szeretnénk ezüstfenyőt akkor meg kell néznünk milyen csemetét veszünk.

Íme néhány:

Picea pungens glauca ( zöldezüst ), ennek 70-80%-a zöldes, 20-30%-a kékes lesz nagykorában.

Picea pungens glauca kaibab, ennek 50%-a zöldes, 50%-a kékes nagykorában.

Picea pungens glauca blue spruce ( dán kékezüst ), ennek 20-30%-a zöldes, 70-80%-a kékes lesz nagykorában.

Az ezüstfenyő Romániában:  Silver brad

                        Szlovákiában: Jedľa biela

                        Csehül:           Jedle bělokorá

                        Németül:        Weißtanne

                        Oroszul:          пихта 

                        Szerbül:          Сребрна Јела

                        Horvátul:        Jele

                        Hollandul:      Zilverspar